Adóváltozások

2026.01.01 

A 2026-os év számos fontos adóváltozást hoz. 

A következőkben a különböző csoportokra bontva összefoglaljuk a legfontosabb változásokat (így átláthatóbb, mint adónemenként). Olvasd el a Rád vonatkozó részt!

Katások

A kisadózó vállalkozók tételes adójának 2022 szeptemberétől hatályos, szigorított szabályai 2026-ban is nagyrészt változatlanok maradnak. Ez azt jelenti, hogy továbbra is csak főállású egyéni vállalkozók választhatják az új KATA-t, és csak magánszemélyeknek számlázhatnak – vállalati megrendelő felé történő számlakiállítás kizárja a KATA-alanyiságot.  A havi tételes adó összege marad 50 000 Ft az éves bevételi keret pedig 18 millió Ft, mely felett 40%-os különadó terheli a bevétel azon részét. Fontos ugyanakkor kiemelni néhány összefüggést KATA-sok számára:

• Áfamentességi határ és KATA: Ezt csak azért emelem ki, mert elég gyakran keverednek az értékhatárok. Mivel 2026-tól az alanyi áfamentesség bevételi határa 18 millióról 20 millió Ft-ra emelkedik (ld. alább), a KATA évi 18 milliós bevételi plafonja beleesik az áfamentes körbe. Ezzel a kata tételes adó értékhatára és az áfa alanyi mentesség értékhatára elválnak egymástól.

• Alternatíva: átalányadózás kedvezőbb lett: A KATA szabályok szigorítása miatt sok volt katás 2022-ben áttért az átalányadózásra. 2026-ban az átalányadó még vonzóbbá válik (lásd következő szakasz) a költséghányad emelése miatt. (igaz így is duplája a kata tételes adó összegének) Azoknak a kisvállalkozóknak, akik a KATA 18 milliós határát kinövik vagy vállalati ügyfeleknek is számláznának, érdemes megfontolniuk az átalányadó választását, ugyanis 2026-tól kevesebb adót fizethetnek ezzel a módszerrel. Az áttérés persze egyéni mérlegelést igényel, de például egy évi 20-25 millió Ft bevételű szolgáltató esetén az új átalányadózás a magasabb levonható költséghányaddal és az SZJA-kedvezmények (pl. családi kedvezmény) érvényesítésének lehetőségével alacsonyabb adóterhet eredményezhet, mint a KATA utáni 40%-os pluszadó fizetése.

• Fontos: A katás egyéni vállalkozó nem fizet személyi jövedelemadót, így szja adókedvezményekre, adómentességre nem jogosult!

Így az szja mentessé váló többgyermekes édesanyák szja mentességét sem tudják kihasználni!

ÁTALÁNYADÓZÓ egyéni vállalkozók – kedvezőbb szabályok 2026-tól

2026-ban kedvezően változnak az átalányadózás egyes szabályai, amelyek sok egyéni vállalkozót érintenek. Az átalányadó lényege, hogy a vállalkozó bevételének egy bizonyos százalékát automatikusan kiadásként számolja el (költséghányad), és csak a fennmaradó rész (jövedelem) után fizet adót és járulékot. Emellett az éves minimálbér felének megfelelő rész adómentes jövedelemnek minősül, tovább csökkentve az adóalapot

• Magasabb költséghányad: Az átalányadózó egyéni vállalkozók legalacsonyabb költséghányada a jelenlegi 40%-ról 2026-tól 45%-ra, 2027-től pedig 50%-ra emelkedik. 

  • Példa: 10 millió Ft éves bevételnél két tényező miatt is csökken az a fizetési kötelezettség: a költséghányad emelkedése és sz szja alól mentesített keret növekedése miatt. Nézzük ezt számokban:

Év	Bevétel	Költséghányad	Jövedelem	Adómentes jövedelem	Adóköteles jövedelem
2025	10 M Ft	40%	6 M Ft	1 744 800 Ft	4 255 200 Ft
2026	10M Ft	45%	5,5 M Ft	1 936 800 Ft	3 563 200 Ft

• 
  

  • 40% költséghányaddal 6 millió Ft a jövedelem, amelyből 1,74 millió Ft adómentes, így ~4,255 millió Ft után keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség (ez így most nagyon sematikusan, hiszen a főállású ev ez alatt is fizet legalább minimálbére járulékot és göngyölítetten).. 45% költséghányaddal viszont ugyanekkora bevételnél már csak 5,5 millió Ft a jövedelem, 692 e Ft-tal csökken az adóköteles jövedelem.

• Emelt szocho-alap eltörlése: Az átalányadózó főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak jelenleg a minimálbér 112,5%-a után kellett szociális hozzájárulási adót (szochót) fizetni, akkor is, ha a tényleges jövedelmük ennél alacsonyabb. 2026-tól ezt a 1,125-szörös szorzót eltörlik, így a szochó alapja a minimálbér 100%-a lesz (vagy a tényleges, magasabb jövedelem, ha az több a minimálbérnél). csak a tényleges jövedelem után kell járulékot fizetniük,

• Az szja mentes keret minden évben változik, mert a minimálbértől függ. Már ismert a 2026-os minimálbér és garantált bérminimum összege.

A 2026-os minimálbár 322 800 Ft.

Az szja mentes keret így 1936 800 Ft JÖVEDELEMIg nem kell szja-t fizetnie senkinek.

Jobban nyomon követhető az az összeg, ha bevételben fejezzük ki. (bevétel az, amit kiszámláztál és ki is fizették)

Ez alapján szja mentes keret:

45% költséghányadnál————————3 521 455 Ft BEVÉTEL

80% költséghányadnál———————–9 684 0000 Ft BEVÉTEL

90% költséghányadnál———————–19 368 000 Ft BEVÉTEL

Az átalányadózás választásának értékhatára szintén a minimálbérhez kötött: akkor lehetsz átalányadózó 2026-ban, ha az éves bevételed nem haladja meg a 38 736 000 Ft-ot.

A változásokat látod összefoglalva ezen a képen:

TÉTELES KÖLTSÉGELSZÁMOLÓ egyéni vállalkozók – ritkább járulékbevallás

• Negyedéves bevallás és fizetés: 2026-tól az SZJA szerint adózó egyéni vállalkozók (az  átalányadósok mellett már a vállalkozói jövedelem szerint adózók is) havi helyett negyedévente nyújtják be a járulékbevallást, és a fizetési kötelezettséget is negyedévente teljesíthetik

•  Gyakorlati előny: évente 12 helyett csak 4 alkalommal kell bevallást beküldeni.

MINDEN egyéni vállalkozó-egy bejelentést megúszunk

Ennek leginkább az önmaguk ügyeit intéző átalányadózó vagy vszja-s adózók örülhetnek, katásoknak ilyen bejelentésük nincs.

• NAV intézi a biztosítotti bejelentést: Az egyéni vállalkozók életében régóta fennálló adminisztratív lépés volt, hogy vállalkozás indításakor saját magukat biztosítottként be kellett jelenteniük a ’T1041’ nyomtatványon a NAV felé (és hasonlóképpen a jogviszony megszűnésekor kijelenteni). 2026-tól ezt a terhet leveszik a válláról: a NAV hivatalból jelenti be az egyéni vállalkozó biztosítotti jogviszonyának kezdetét és végét az új 08E nyomtatvány rendszerében. Vagyis ha 2026-ban indítunk egyéni vállalkozást, nem kell külön bejelenteni a társadalombiztosítás felé a státuszt – a hivatal az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartása alapján automatikusan rögzíti. (A TAJ-számot persze az induláskor meg kell adni, de külön formanyomtatványt nem kell beküldeni.) Ez időt és hibalehetőséget spórol a vállalkozóknak., de csak az első lépésnél. A további jogviszonyváltásoknál (pl. ha valaki év közben főállásúról mellékállásúra vált vagy fordítva) továbbra is önállóan kell benyújtani.

• Egyéb adminisztrációcsökkentés: 2026-ban a NAV bevezeti az új ’08E’ jelű bejelentő-adatlapot, amely kiváltja a T1041-et és szorosabban integrálódik a 08-as (járulék) bevalláshoz Ennek kapcsán több kényelmi újítás is életbe lép: nem lesz évente új nyomtatvány (nincs „évesítés”), bizonyos mezők (pl. címadatok) lekerülnek róla, mert azokat a NAV már amúgy is nyilvántartja, és kevesebb jelölőnégyzet lesz – kikerülnek a feleslegessé vált nyilatkozatok (pl. COVID miatti mezők) Továbbá egy új adatmező – a jogviszonysorszám – segíti a párhuzamos jogviszonyok (pl. ha valaki egyszerre több munkaviszonyban áll) elkülönítését a nyilvántartásban Emellett egyszerűsödik a tartós megbízási jogviszonyban állók bejelentése is: 2026-tól az ilyen, folyamatos megbízási szerződéssel foglalkoztatottakat nem kell havonta ki- és bejelenteni, elég egyszer előre bejelenteni a jogviszony kezdetét Mindez csökkenti a könyvelők és vállalkozók adminisztrációs terheit.

MINDEN egyéni vállalkozó-Áfa alanyi mentesség

Alanyi adómentesség határának emelése: A katás és átalányadós kisvállalkozók számára is fontos változás, hogy 2026. január 1-jétől az alanyi ÁFA-mentesség bevételi határa 18 millió Ft-ról 20 millió Ft-ra nő. Ráadásul a kormány további emelést ütemezett be: 2027-ben 22 millió Ft, 2028-ban 24 millió Ft lesz a limit. Ez azt jelenti, hogy egyre több kisvállalkozó választhatja az ÁFA-mentességet, azaz nem kell ÁFÁ-t felszámítania a számláin és nem kell ÁFA-bevallást beadnia mindaddig, amíg éves bevétele a küszöb alatt marad.

Ne felejtsük el: ez a belföldi ügyletekre igaz, ha külföldi ügyleted volt, kell az áfa bevallás még alanyi mentes státusz mellett is! 

MINDEN magánszemély, egyéni vállalkozó

Írhatnám úgyis, hogy az szja köteles jövedelem szerzők, ugyanis adókedvezményt, adómentességet csak az szja fizetők élvezhetnek. A katások nem fizetnek szja-t.

Személyi jövedelemadó (SZJA) – családi kedvezmények és adómentességek

• Családi adókedvezmény megduplázása: 2026-tól a családi adókedvezmény összege kétszeresére nő. Havonta egy eltartott gyermek után 133 340 Ft, két eltartott esetén 266 660 Ft gyermekenként, három vagy több gyermeknél 440 000 Ft gyermekenként vonható le a bruttó jövedelemből (az az adó alapja, nem a 15%-os adó). Ez azt jelenti, hogy például egy kétgyermekes család havi adóalap-kedvezménye 533 320 Ft-ra emelkedik, ami 80 ezer Ft SZJA-megtakarítást jelent havonta (a korábbi40 ezer Ft helyett). Három gyermeknél a kedvezmény kb. 198 ezer Ft havi adómegtakarítást eredményez (a korábbi 99 ezer Ft helyett), éves szinten közel 1,2 millió Ft-tal több marad a szülőknél.

• Új adómentesség kétgyermekes édesanyáknak: A három gyermeket nevelő anyák SZJA-mentességének 2025. októberi bevezetése után 2026-tól fokozatosan kiterjesztik az adómentességet a két gyermeket nevelő édesanyákra is. 2026-ban azok az anyák élhetnek vele, akik 2026. jan. 1-jén még nem töltötték be a 40 évet; 2027-től a 50 év alattiak; 2028-tól a 60 év alattiak; 2029-től pedig már korhatár nélkül minden kétgyermekes anya jogosult lesz rá. Ez lényegében teljes SZJA-mentességet jelent az érintett anyák munka típusújövedelmére, akárcsak a három, illetve négy vagy több gyermeket nevelő anyák esetében. Az adóelőleg-nyilatkozattal igénybe vehető kedvezmény életkor szerinti fokozatos bevezetése miatt érdemes megtervezni a bónuszok vagy jutalmak kifizetésének időzítését – pl. egy 39 éves, kétgyermekes dolgozó anya esetében érdemes lehet 2026-ra időzíteni az extra jövedelem kifizetését, hogy már ne vonjon le SZJA-t.

Ugyanakkor a teljes szja mentesség azt is hozza, hogy további adókedvezmények nincsenek: betegség utáni adókedvezményt vagy nyugdíj vagy egészségpénztári megtakarítás utáni visszatérítést nincs miből fedezni!

• 30 év alatti anyák kedvezményének bővítése: 2026-tól módosul a fiatal anyák adókedvezménye is. Egyrészt eltörlik a havi jövedelmi plafont (2025-ben ez 656 785 Ft volt), így magasabb fizetés esetén is teljes mértékben érvényesíthető a kedvezmény. Másrészt már meglévő gyermekre is igénybe vehető – korábban csak arra a gyermekre járt az SZJA-alap kedvezmény, akire a családi pótlékra való jogosultság 2022. dec. 31. után nyílt meg. 2026-tól tehát minden 30 év alatti édesanya, aki jogosult családi pótlékra (akár magzatra is) a 30. születésnapja előtt, élhet az SZJA-mentességgel fiatal anyák számára. Továbbra is a 30. életév betöltésének évéig jár a kedvezmény, de az új szabály révén az akár már korábban született gyermek(ek) után is kihasználható az adóalap-mentesség. Ezzel párhuzamosan 2026-tól megszűnik az eddigi keresetkorlát, így a kedvezmény teljes évben érvényesíthető korlátlan összegű jövedelemig is.

• Adóalapkedvezmények érvényesítési sorrendje: A megnövelt kedvezmények és új mentességek miatt 2026-tól új sorrend szerint kell az SZJA-alapot csökkentő kedvezményeket érvényesíteni. Először a 30 év alatti anyák kedvezménye vonandó le, ezt követik a gyermeket nevelő anyák kedvezményei (négy- vagy többgyermekes, háromgyermekes, kétgyermekes anyák – Ezután következnek sorban a CSED/GYED/örökbefogadói díj adókedvezménye, a 25 év alatti fiatalok SZJA-mentessége, a személyi kedvezmény (súlyosan fogyatékos vagy beteg személyeknek járó), az első házasok kedvezménye, és végül a családi adókedvezmény.

• Ezek közül az első házasok és a családi adókedvezmény a házastárssal megosztható, így érdemes kedvezményeket optimalizálni.

2025.01.01-2025.06.30
	Adóalap	Adó
1 gyerek	66 670 Ft	10 000 Ft
2 gyerek	133 330 Ft	20 000 Ft
3 vagy több gyerek	220 000 Ft	33 000 Ft
2025.01.01-2025.06.30			2026-tól
	Adóalap	Adó	Adóalap	Adó
1 gyerek	100 000 Ft	15 000 Ft	133 340 Ft	20 000 Ft
2 gyerek	200 000 Ft	30 000 Ft	266 660 Ft	40 000 Ft
3 vagy több gyerek	330 000 Ft	49 500 Ft	440 000 Ft	66 000 Ft